A művészet halála

művészetA magyar ember -és a magyarságot tudatállapotként értem- óriási potenciállal rendelkezik. Kreatív, érzékeny és csak úgy tud boldoggá válni, ha adhat. Hogy miért tud ily könnyedén értéket előállítani, nem tudom. Talán a nyelvünk, talán történelmi örökségünk hagyatéka ez. Talán csak Isten akarta, hogy így legyen. De ez a kor, amit ma élünk meg, lehetetlenné teszi az érvényesülést. Mindaz, ami fontos, mindaz, ami legbelül lakozik, és ami a legnehezebb időkben is támaszt nyújtott, nem kaphatja meg az elismerést. Én hiszem, hogy eljön még az idő, amikor fordul a kocka, és a materialista, szociál-darwinista, pénzközpontú gondolkodás helyét újra átveszi majd az érték-alapú gondolkodás. És valaki, aki olyan csodálatos gondolatokat öltöztetett egyszerű, nem hivalkodó, mégis emészthető köntösbe, mint Fankadeli a legutóbbi albumán (Ördög hozott, Isten vihet), megkapják érte a méltó járandóságot. És nem kell hozzá méltatlan módon kuncsorognia, hogy legalább a családja élete biztosítva legyen (bár ő még ezt is fogyaszthatóan tette). Most saját visszavonulásán gondolkodik. Legutóbbi albumából, ami bátran mondhatom, az életemen mentette meg, alig 500 darab fogyott. Így nem lehet. Bárki bármit mond, ez az, ami megöli a művésziességet, és a könnyedséget. A sirámokra pedig egyre kevesebben kíváncsiak. Vajon hány író, költő, zenész, festő, fényképész, színész, vagy bármilyen más művész kénytelen nap, mint nap beszállni a harcba, virágzó lelkének kertjét két lábbal taposni azért, hogy a megélhetése biztosítva legyen? Vajon hány ember él mellettünk, akikről azt sem tudjuk, mi minden lakozik benne, mert arra sincs időnk, hogy magunkban felfedezzük azt? Sok. Talán most is olvassa egyikük soraimat.

Azt üzenem nekik, tartsanak ki. Őrizzék a lángot, mely már csak pislákol. Eljön még az idő, bár addig nehezebb lesz, mint eddig bármikor. Nehezebb annál is, mint most gondolnák.

De higgyenek nekem, a főnixnek halnia kell, hogy újjászülethessen.

“Ha egy könyv 2.500 Ft-ba kerül az üzletben, abból körülbelül 1.250 Ft-ot kap a kiadó, vagyis nagyjából a felét. A többit elviszi a kereskedő (terjesztő + bolt). Az 1.250 Ft-ból a kiadó fizeti a nyomdaköltséget, a borítót, a tördelőt, a korrektort, az írót, a TB-t, az adót, és ebből van a haszna. Így, egy normál szerződés esetén, egy 2.500 Ft-os könyvből a szerző mintegy 40 Ft-ot kap. Bruttó 40 Ft-ot. Ebből kell majd adóznia.”

forrás: regenyiras.net

Minden vélemény számít!