Bálint-nap

Valentin nap

Sokat gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán szenteljek-e posztot ennek a főképp angol-szász ünnepnek, aminek a megítélése nagyban függ attól, van-e akit felköszöntsünk szerelmünkként, és ha van, fel akarunk-e ülni vele erre a geil, cukormázas, nyalókákkal megmámorosított szív-hullámvasútra. Gondoltam rá, hogy a családi állapotomat figyelembe véve, amire a facebook alkotói olyan frappánsan kitalálták a „bonyolult” jelzőt, alaposan elmarasztalom ezt az ünnepet minden hozadékával együtt, de igazából mélyen belül baromira nem zavar, ha valakik úgy élik meg a szerelmüket, hogy túldimenzionált ajándékokkal lepik meg egymást. Én is tettem ilyet, sokaknak szemet is szúrt, bár én nem kötöttem ezt ünnepnaphoz – ha őszintén jön, mindegy milyen nap van, vagy hogy ki mit gondol róla. A lényeg, hogy találjunk rá módot, hogy megéljük, ami bennünk van, szóval hajrá szerelmesek, legyen tele az az idővonal idézetekkel, a pocak meg szív alakú csokikkal, szinglik, ti meg bátran posztoljatok érfelvágós képeket, jelezvén, egyedül azért nem olyan frankó befogadni mások boldogságát, vagy bizonygassátok nagy elánnal, hogy egyedül lenni márpedig a legfaszipántosabb dolog a világon.

Azért kicsit várom, hogy túl legyünk ezen 😉

„Bálint-nap” bővebben

„Szeretlek”

szeretlek„Szeretlek” – a legerőteljesebb szó, ami elhagyhatja a szánkat. A végtelenségig elcsépelték már, hamis ígéretek, igaztalan gondolatok búvóhelye lett az idők során, ideje talán, hogy helyére tegyük kicsit, hiszen megérdemli ezen csöppnyi szó, hogy újra régi fényében ragyogjon. Túl könnyelműen kezelte az emberiség ahhoz képes, micsoda hatalma van, túl sokszor rejtőztek mögé mindazok a dolgok, melyeket megtenni szégyelltünk, éreztetni nem tudtunk, vagy csupán túl fáradtak voltunk bármi máshoz. Ha pedig valóban úgy gondoljuk, ahogy mondjuk, akkor is vigyázni kell, hogy csak annyiban váljon napi rutinná, amennyire azt cselekedeteink is tükrözik. Minden más esetben talmi kinccsel üzletelünk és jobb, ha nem vagyunk jelen, mikor vásárlói reklamációra kerül sor.

„„Szeretlek”” bővebben

Love & Respect

Love-and-RespectEgy ideje beleestem a párkeresés csodás, mégis néha megrázkódtató folyamatába és egy beszélgetés megihletett, hogy le is írjam az ezzel kapcsolatos gondolataimat. Először is fontos lefektetni az alapokat, miszerint tökéletes ember nincs, de ez nem jelenti azt, hogy a tökéletes kapcsolat sem jöhet létre. Önismereti utat megfigyeléseim szerint nagyon kevesen járnak, inkább csak tartják magukat valakinek, egy szent és sérthetetlen jelenségnek és a párkeresés számukra abból áll, hogy megtalálják azt, aki őket maradéktalanul el tudja fogadni olyannak, amilyen. Változásra nincs hajlandóságuk, se igényük, hiszen az önnön tökéletességükbe vetett hitük oly mértékig határtalan, hogy eszükbe sem jut, talán valamit rosszul látnak.

„Love & Respect” bővebben

Parkban

parkA tavaszi nap első megerősödött sugarai még épphogy csak átküzdötték magukat a park fáinak lombosodó koronáin, az első bogarak még esetlenül botladoztak ki téli rejtekükként funkcionáló kérgükből, és a levegő hideg tisztasága is még fél kézzel az elmúlt tél csendes magányába kapaszkodott, ő mégis ragaszkodott a kinn töltött néhány perchez. Hiába próbálta meg mindenki lebeszélni a megfázás veszélyével fenyegető, de annál szabadabb tevékenységről, az ebéd elköltésének szeánsza szent volt számára, és meggyőződéssel vallotta, hogy ilyenkor feltöltődik a környezet energiáival. Ha nem lettek volna azok az általa oly vehemensen ellenzett társadalmi elvárások, szíve szerint megölelt volna minden fát. Keserűen fanyar hangulattal gondolt vissza huszonéves életszemléletére, amikor még nem számított senkinek a lekicsinylő véleménye, mikor a barátaival még megmosolygott minden savanyú arcot. Mostanra ez sokat változott, pedig mindent megtett annak érdekében, hogy ne így legyen. Az érzései elől például soha nem próbált elbújni, igyekezett teljes terjedelmükben megélni őket. Hagyta, hogy hatalmába kerítse a bánat, mikor testvére alkoholproblémája először kiderült, hagyta, hogy a tehetetlen düh eluralkodjon rajta, mikor látszott, hogy csak szemlélni tudja az eseményeket, de beleszólása nincs, és hagyta a gyászt is átszűrődni lelke minden kis darabkáján, mikor végül erősebbnek bizonyult a mentális betegség, mint az általa oly erősnek gondolt és nagyra tartott öcskös. „Parkban” bővebben