Nem tudom, a teremtésnek így kell-e működnie, vagyis egyre inkább azt hiszem hogy igen. Most azt gondolom, hogy a földi síkon nehéz konkrétumokat teremteni, bár van olyan dolog, amit konkrétan akarunk és elérünk, de ez utóbbit csak abban az esetben tudjuk megvalósítani, ha egy olyan érzelmi töltet társul mögé, amit tudatosan nem lehet mögé erőszakolni. Körülbelül úgy tudnám leírni, hogy a lelkünk vágyait ha felismerjük, tudatosítjuk (tehát nem kreálunk új vágyat tudatosan, csak felismerjük a belső késztetést) akkor tudunk hozzátársítani érzelmi telítettséget és meg tudjuk valósítani. Ez nagyon kevés esetben volt az életem során és meggyőződésem, hogy ezzel mindenki így van. Veszélyesnek is tartom a földi síkon való teremtés promótálását, mert nem érzem felkészültnek rá az embereket, szerintem kisebb léptékben kellene haladni.
Tartalomhoz
Lélekörvény